Az erdőből a lakásba – a fák titkai.

Ha jobban belegondolunk, fák nélkül nem is tudnánk élni. Amióta ember él a földön, együtt élünk a fákkal, természetesnek vesszük, hogy körül vesznek minket mindenhol. Az erdő és a benne élő fák szervesen összefonódtak a kultúránkkal. Kedvenc gyerekkori meséink erdőben kószáló gyerekekről, manókról, törpékről, és rőzsét gyűjtő nénikékről szólnak. Az örökké tartó szerelmek az erdő mélyén elcsattanó csókkal kezdődnek.  A legtitokzatosabb, legveszélyesebb, vagy akár a legcukibb állatok is mind-mind az erdő mélyén élnek. Az erdők fái felbecsülhetetlen ajándék az embereknek. Megszámlálhatatlan területe van a fa hasznosításának, mi most segítünk eligazodni, hogy melyik fa mire alkalmas, vagy milyen felhasználási módjai vannak, különös tekintettel a bútorok területén.

Kezdjük is mindjárt azzal, hogy mi alapján különböztetjük meg a fákat. Kétségtelenül legfontosabb szempontunk a felhasználhatóság és megmunkálhatóság. Vannak olyan fák, amik megmunkálásra egyáltalán nem alkalmasak, ezek esztétikai szempontból fontosak a kertben. Szeretjük a szép fákat, mint ahogy azokat is, amiket kizárólag termésük miatt ültetünk, és tartunk hasznosnak.  Mi most mégis inkább azokkal foglalkozunk, amiknek az anyagát így vagy úgy felhasználjuk. Ezek között két kategóriát különböztetünk meg: a puha – és a keményfafajtákat.  Ezek a jelzők azt mutatják, hogy a fa mennyire ellenálló a külső hatásokkal szemben.  Külső hatás alatt ilyenkor a megmunkáló eszközöket értjük, de természetesen az időjárásállóság is nagy szerepet tölt be. Az egyes fa típusok közötti különbség az abból gyártott eszközök és bútorok árára is hatással van. Hosszabb távon a tömörfa gazdaságosabb beruházás, mert sokkal időtálóbb, mint például a bútorlapból készült berendezés, de természetesen a választásunkat a pénztárcánk is befolyásolja.

Fontos tudni, hogy az igazi faanyag nem gyári produktum, ezért a belőle készült bútorok sem egyformák és a minőségük sem állandó, pont úgy, ahogy az élő fák is különböznek egymástól. A valódi fa anyaga és tulajdonságai igen különbözőek lehetnek, hiszen a fa keménysége, tartóssága, rugalmassága, törékenysége, színe, rajzolata rendkívül széles skálán mozog. Ez a változatosság, sokrétűség avatott asztalos kezekben nagy érték. A fa ismerete pedig segít nekünk abban, hogy kiválasszuk a megfelelő bútort, mely készülhet tömörfából vagy fautánzatú anyagból, táblából.

Kezdjük is az ismerkedést a fafajtákkal! A fa keménysége, sűrűsége az egyik legfontosabb különbség, így megkülönböztetünk keményfákat és puhafákat.

De különbséget tehetünk a tömörfáknál a megmunkálhatóság, felület és tartósság szerint is. Kevésbé tartós például a lucfenyő, a nyír, kőris és a hársfa. A legtartósabbak közé soroljuk a bükkfát, a tölgyfát és a trópusi keményfákat. A legkönnyebben megmunkálható a fenyőfa, a hársfa, az éger. Természetesen minél keményebb a fa, annál nehezebb a megmunkálása. És végül a legszebb felületet adó fák közé soroljuk a mahagónit, a rózsafát, a diófát, a cseresznyefát és a tölgyfát.  

A tölgy:

Kezdjük az ismerkedést a számunkra legfontosabb és legszebb fafajtával, a tölgyfával. Hazánkban az egyik legelterjedtebb fafajta. Szívós, erős, kevéssé vetemedő. Nehezen fényezhető, de jól pácolható. Alkalmas ajtók, bútorok és faburkolat gyártására is. Ellenállóképességét kiválóan mutatja, hogy a vízimalmok kerekének tengelyei is szinte kizárólag ebből a fából készültek. A mechanikai tulajdonságai lehetővé teszik az ívelt bútorok készítésére is. Az európai kocsányos tölgy nehezen megmunkálható, erős és tartós. Díszítéshez kiváló a szarvas tölgy, ami a vízben áztatva szinte fekete színt, és nagyon nagy szilárdságot kap. És ne feledkezzünk el a finom borokról és a boroshordókról sem, hiszen azok is tölgyfából készülnek, és nem is mindegy milyen tölgyfából, hiszen mind más és más jegyeket kölcsönöz a bornak.

Tölgyfából készült bútorainkat megtekintheti: https://www.lavintagehome.hu/valodi-tomorfa-butor

A bükkfa:

Tartóssági okok miatt bükköt csak belső térben érdemes használni, szilárd és könnyen hajlítható fa.  Jól fűrészelhető, marható és esztergálható. Nagyon szép textúrája van, halványbarna, sárgás-vörös árnyalattal. Jól megmunkálható, szép felületet ad. Felhasználási területe: lépcsők, parketták, fapultok, hangszerek és a bútorok területén leginkább a székek készülnek bükkfából.

Bükkfából készült bútorainkat megtekintheti: https://www.lavintagehome.hu/tomorfa-gyerekbutor

https://www.lavintagehome.hu/valodi-tomorfa-butor/tomorfa-szekek

A diófa:

Minden szerszámmal könnyen megmunkálható keményfa. Könnyen lakkozható, de vigyázzunk, mert a magas zsír – és viasztartalma miatt a felületet először semlegesíteni kell. Jól ragasztható, de a lúgos enyvek foltot hagyhatnak rajta.  Európában talán az egyik legszebb mintázatú fa, hullámos vagy márványos rajzok díszítik. Gőzöléssel jól hajlítható és utána sötétbarna színű lesz. Erős és tartós, emiatt bútorkészítésre kiválóan alkalmas.

A cseresznyefa:

A fa vöröses tónusát gyakran pácolással hangsúlyozzák, ettől kap egy „tüzes” eleganciát. Jól lakkozható és polírozható, könnyen hajlítható fa. Nem időjárásálló, emiatt inkább belsőépítészetben, falburkolatokhoz használják, illetve a hangszerkészítés egyik kiváló alapanyaga, de a modern bútorokhoz is előszeretettel használják.

Az akácfa:

Ez a fafajta tűri az időjárás viszontagságait, rugalmas, szívós és kimondottan tartós. Kevéssé zsugorodik, viszont vetemedésre hajlamos, és szárítás közben könnyen reped. Széleskörben hasznosítják, karó, kerítésoszlop, kerítésláb, gerenda, hordó, és természetesen bútor is készül belőle.

A vörösfenyő:

Magas sűrűségű fa, széles körben alkalmazzák. Egyszerre szilárd és könnyen hajlítható. A puhafák közül ez az egyik legtartósabb faanyag. Száraz körülmények között az élettartama akár 1000 év, de víz alatt is több száz év.  Alkalmas kerítések, parketták, hajók, hangszerek készítésére, de az aknafák és tetőszerkezetetek alapanyaga is vörösfenyő. Egyedi, határozott rajzolata miatt tetszetős bútorokat lehet belőle készíteni akár kültéri, akár beltéri használatra. Ebből a fából készült bútorok ára jóval kedvezőbb, mint a tölgyből vagy bükkből készült bútoroké. Erdélyi gyártónk szívesen kombinálja a vörösfenyőt tölgyfával. Egyik legkedveltebb asztalunk a Jersey tölgyfa asztalunk és az ugyancsak népszerű Otis étkezőasztalunk vagy a bájos Montana dohányzóasztalunk is vörösfenyő asztallábbal készülnek.

A lucfenyő:

Ez a fenyőfajta nagyon lágy fa, szívós, de vetemedésre hajlamos. Főként beltérben, építészeti elemként használják, de kiváló rezonáló képessége miatt a hangszerkészítés egyik kiváló alapanyaga. Könnyen megmunkálható, jól faragható, csiszolható és ragasztható. Érdekessége, hogy pácoláskor az erezete „negatívban” jelenik meg. Nem időjárásálló, kékülésre hajlamos, de száraz körülmények között sokáig eláll. A lucfenyő a rétegelt falemezek elsődleges alapanyaga. Faforgácslapok, farostlemezek, bútorlapok készülnek belőle. Meghatározó szerepű a papír- és cellulózgyártásban, mivel cellulóztartalma egyedülállóan magas: 58%.

Fenyőfából készült bútoraink megtekinthetők: https://www.lavintagehome.hu/rusztikus-fenyofa-butorok

Mindenképpen szót kell ejtenünk azokról a fafajtáról is, amik ugyan hazánkban nem, vagy csak nagyon ritkán élnek meg, de igazán gyönyörű bútor készülhet belőlük. Ezek a trópusi keményfák. Egyik ilyen kedvencünk a mahagóni. Jellemzően vöröses színű, kemény, mégis kitűnően megmunkálható fafajta. Csavarodó növekedése miatt különböző megvilágításban fénycsíkokat mutat, aranyszínűen fénylik. Időjárásálló, emiatt a hajók kedvelt (és drága) alapanyaga, de szép stílbútort is csinálnak belőle, kedvelt felhasználási módja az intarziakészítés.  A sorban következik a rózsafa (paliszander) amely nagyon lassú növekedésű, alacsony fa. Gyantatartalma miatt nehezen megmunkálható, de felülete simára, olajosra csiszolható. Minőségi bútorok alapanyaga, bankok és üzletek, valamint tárgyalótermek berendezésére használják, de készítenek belőle billiárdasztalokat és zongorákat is. Egyes rózsafa fajtákból főleg furnér készül.

Fautánzatú bútorok alapanyagai:

És végül nézzük meg, melyek a faanyagú táblák, azaz a fautánzatú anyagok. Ide soroljuk az MDF, HDF, OSB-lap, bútorlap stb. anyagokat. Ezek forradalmasították a bútoripart és a fafeldolgozó ipart. Azonban itt is meg kell különböztetnünk minőségi és kevésbé minőségi táblákat. Közös jellemzőjük, hogy kevésbé tartósak a belőlük készült bútorok, mint a valódi tömörfából készültek. Azonban sokkal könnyebben megmunkálhatók és rengeteg színben elérhetők, ezért is rendkívül jól készíthetők belőlük design bútorok. És ami a legfontosabb jóval kedvezőbb az áruk, mint tömörfa társaiké. 

Az MDF az angol Middle Density Fiberboard szó rövidítése, melynek jelentése: közepesen sűrű farostlemez. Alapanyaga a tölgy, nyár, bükkfa hulladék, a lap közepében akár 30% zöldapríték is lehet. Formáját préseléssel éri el, miközben 8-12% műgyantát kevernek hozzá.  Szerkezete sima, élei jól csiszolhatóak, lakkozható, és jól ragasztható. Mindenképpen értékesebb, mint a faforgácslap, hiszen elmei miatt szilárdabb. Az egyik legelterjedtebb és leggyakrabban használt farostlemez. Hátránya, hogy megmunkáláskor a finom pora rákkeltő, illetve, hogy az MDF gyártásához használt ragasztó formaldehidet tartalmazhat, mely szintén mérgező. Az MDF-ből elsősorban konyhabútor, szekrény és polcok készülnek.

A HDF is angol rövidítés, High Density Fiberboard, azaz magas sűrűségű farostlemez, mely hasonló módon készül, mint az MDF, csak nagyobb nyomással nagyobb sűrűséget érnek el, így maga a lemez is tartósabb lesz, jobban törésálló, elvisel nagyobb fizikai terhelést is. Kültéri használatra nem ajánljuk, mert könnyen vetemedik, nem időjárásálló.

A furnérlemez átmenetet képez az MDF és a tömörfa között. Vékony tömörfalapot MDF bútorlapra ragasztják, így a tömörfa látszatát kelti. Természetes hatást kelt. Könnyen megmunkálható, mégis tartós. Egzotikus keményfa fajok rönkjéből pl. rózsafa gyakran készítenek furnért. 

A bútorlapot összeragasztott puhafa lécek alkotják fedőfurnér lapok között elhelyezve. Merev, nem hajlik. Nagyméretű szerkezetek, bútorok készülnek belőle. 

A laminált bútorlap egyik legnagyobb „bűne”, hogy nagyon vékony rajta a papír-műgyanta felszín, így könnyen sérül, és a sérüléseket lehetetlen eltüntetni.  A lapokat gyakran faszerű mintákkal festik, vagy tapétázzák le, amiről sajnos messziről látszik, hogy művi, nem természetes. Jószerint egyetlen előnye, hogy olcsó, de silány minőség, egyáltalán nem tartós.

A faforgácslap esetében a préselt faanyagot műgyanta alapú ragasztó tartja össze. Hajlamos a hasadásra, ha szegelik vagy csavarozzák. Elsősorban munkafelületek vagy padlók borítására használják.

Az OSB lap (Oriented Strand Board) háromrétegű, ragasztással készült faforgácslap. A két külső rétegben a forgácsot hosszirányban orientálva, a középső rétegben ezekre merőlegesen helyezik el. Az OSB homogén szerkezetű, a felületén megjelenő faforgácsoktól sajátos karaktert kap. Ez a lap a kevésbé minőségi táblák közé tartozik. Az OSB lapokat a ragasztó minősége alapján osztályozzák. Nem nagy szilárdságúak, a polcok, ha nincs alátámasztás, hamar elhajlanak.

Ezek tudatában reméljük, hogy kicsit egyszerűbb lesz a bútorválasztás. Mindig gondoljuk át, hogy mennyi időre, hova szeretnénk bútort, és ne sajnáljuk a minőségre költeni, mert hosszútávon tényleg kifizetődik.